Mire vonatkozik az ellenőrzés? -- HMKÁ
2013. január 15. kedd, 22:08
PDF

hmka indexAz előírások célja:

A minimális gazdálkodási és környezetvédelmi előírások meghatározásával a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása.

Az újonnan bevezetett szabályozással a célok tovább bővülnek és kiterjednek a felszíni vizek védelmére, különös tekintettel a mezőgazdasági tevékenységből eredeztethető szennyeződésekkel szembeni védelemre.

 Mire vonatkozik az ellenőrzés?

Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy az érintett gazdálkodók betartják-e gazdaságuk teljes területén a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírásokat.

Előírások

  • A szőlőültetvényekben kialakított teraszok megőrzése kötelező.
  • Bizonyos kivételektől eltekintve egy adott növény ugyanazon a területen önmaga után nem termeszthető.
  • A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani.
  • A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
  • A tájképi elemek (gémeskutak, kunhalmok) megőrzése kötelező.
  • Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges.
  • Vízvédelmi sávokban nem juttatható ki szerves, illetve műtrágya

Teraszos műveléshmka1

Azokon a szőlőültetvényeken, ahol teraszos művelést alkalmaznak, a gazdálkodónak a kialakított teraszok megőrzésére kell törekednie annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a talajerózió elleni védelemnek. Szakszerű karbantartással (Magyarázat 1.) meg kell akadályozni a vízmosás által vájt árkok kialakulását és a teraszok egyéb megrongálódását.

Vetésváltás

A vetésváltásra vonatkozó előírásokat illetően a gazdálkodónak tisztában kell lenni azzal, hogy mely kultúrnövények maximum hány egymást követő évben termeszthetők ugyanazon a területen. Általában kultúrnövényeink zöme önmaga után nem vethető még egyszer. Vannak azonban olyan növények, melyek egymás után két, három vagy akár több évig is termeszthetők önmaguk után.

A kalászosok (rozs, búza, tritikálé, árpa) önmaguk után két éven keresztül, a kukorica és a dohány pedig három éven keresztül maradhat ugyanazon a parcellán. Az évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés céljából vetett fűfélék, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs több éven keresztül is termeszthető önmaga után.

Fontos kiemelni, hogy ezen előírások kapcsán legkorábban a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít kiindulási alapnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy földhasználó 2008 tavaszán kukoricát vetett az egyik parcelláján, akkor ugyanarra a parcellára 2009-ben és 2010-ben is vethetett kukoricát, de 2011-ben már nem. Amennyiben 2011-ben más kultúra szerepel a területen, akkor 2012-től újra három éven keresztül vethető kukorica.

A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette. A vetésváltásnál a korlátozás a fentebb felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő.

Egymás után két évig termeszthető kultúrák körébe került a tökre oltott dinnye is azzal a feltétellel, hogy a két évig történő termesztés lehetősége a 2012-es támogatási évtől alkalmazható. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem azonosítható egyértelműen a termesztett kultúra, úgy az alanyként használt tök igazolásához a vetőmag megvásárlásáról szóló, vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával kell azt igazolni.

Tilos

  • A 12%-nál nagyobb lejtésű területen a dohány, a cukorrépa, a takarmányrépa, a burgonya és a csicsóka termesztése nem megengedett.
  • Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése nem megengedett.
  • Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon semmilyen gépi munkavégzés nem megengedett.
  • A gyepterületek túllegeltetése, valamint a gyepterületeken maradandó kár okozása nem megengedett.

hmka2Gyommentesség

A mezőgazdasági területek gyommentes állapotban tartására, valamint a fás szárú növények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására a legkülönbözőbb kémiai, fizikai és biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazhatók. Gyomosodásnál a gazdálkodónak arra kell ügyelnie, hogy a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás - beleértve a veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását is - a kultúrnövény, illetve gyep fejlődését nem veszélyezteti. Pihentetett terület esetében a virágzó gyomok jelenléte nem lehet olyan mértékű, hogy az jelentősen megnövelné a következő kultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát.

Talajerózió védelem

Ha egy gazdálkodó valamely parcellája 12%-nál meredekebb lejtésű területnek minősül (Magyarázat 3.), arra bizonyos termesztési korlátok vonatkoznak. Az érintett parcellán dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya és csicsóka egyáltalán nem termeszthető. Az egyéb nyári és őszi betakarítású kultúrák termesztése is csak meghatározott feltételek mellett valósulhat meg. A vonatkozó jogszabály három lehetőséget biztosít a gazdálkodó számára. Ezek közül a gazdálkodó választja ki, hogy mely feltétel betartása mellett termeszti a kultúrnövényeket a 12%-nál meredekebb lejtésű parcellán.

A gazdálkodó dönthet úgy, hogy a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után őszi kultúra vetésével valósítja meg az előírt kötelezettség teljesítését. Másik lehetőség, hogy a nyári betakarítású elővetemény tarlóját a betakarítást követően október 30-ig nem töri fel, de azt gyommentes állapotban tartja. Ennek érdekében a sekély tarlóhántás és -ápolás megengedett. Harmadik eshetőségként másodvetésű takarónövényt kell vetni, amely a nyári betakarítású elővetemény lekerülését követően a talaj takarását biztosítja.

Égetési tilalomhmka3

A tarló, nád, növényi maradvány, valamint a gyepek égetésére vonatkozó tilalom minden kölcsönös megfeleltetésben érintett földhasználó gazdaságának teljes területére érvényes. Kivételes esetben a tilalmat feloldhatja az illetékes növény-egészségügyi hatóság zárlati károsítókkal való fertőzés miatt, vagy az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okok miatt. Ennek értelmében, ha egy gazdálkodó rendelkezik a két hatósági határozat valamelyikével, akkor az adott területen az égetés megengedett.

Talajszerkezetének megóvásahmka4

A mezőgazdasági területek talajszerkezetének megóvása érdekében a vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzést kerülni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a talaj nedvességtartalma olyan magas, hogy az már további csapadék befogadására nem képes, ott a gépi munkavégzés nem megengedett.
Kivételt képez ez alól az olyan gépi munkavégzés, ami belvíz- vagy árvízlevezető árok létesítésekor, illetve egyéb értékmentéskor elengedhetetlen.

Túllegeltetés

Gyepterületek védelmét szolgáló előírás a gyepek túllegeltetését és az ebből adódó maradandó károkozást hivatott elkerülni. Ennek érdekében a gazdálkodók számára megtiltják az olyan legeltetési módot, melyben a magas állománysűrűségből adódóan a gyepet alkotó fűfélék a taposás és a rövidre rágás következtében kiritkulnak, szélsőséges esetben eltűnnek.

hmka5Tájképi elemek megőrzése, védelme

Az uniós követelményeknek megfelelően kiemelten fontos feladat a táj jellegzetes elemeinek megőrzése, védelme. Így a közösségi kötelezettségeknek megfelelően Magyarországon a védendő tájképi elemek körébe 2010-ben a kunhalmok (Magyarázat 5.) és a gémeskutak (Magyarázat 4.) kerültek.hmka6
Fontos kiemelni, hogy a gémeskútra vonatkozó előírás nem tartalmazza a kút műszaki állapotának javítását, kizárólag a kút kiindulási állapotának megőrzését írja elő. A gémeskutak állapotának terepi felmérése során a kiindulási állapot rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az előírás lényege a gémeskút – mint tájképi elem – megőrzése, ezért az nem feltétel, hogy a kutat üzemeltesse a gazdálkodó.
A Kölcsönös Megfeleltetés keretében végzett ellenőrzések a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel rendelkező kunhalmokra terjednek ki. A rendelet értelmében a kunhalmok területén tilos a fahasználat (tuskózás), továbbá 2010. november 1-jétől – a gyeptelepítés előkészítéséhez szükséges talajmunkák kivételével – bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Az előírás célja a halomtest fennmaradásának biztosítása, a HMKÁ további követelményeinek (pl.: gyommentesség biztosítása) való megfelelés mellett. A szabályozás gyeptelepítés elvégzésére nem kötelezi a gazdálkodókat.

Öntözési célú vízhasználat

A vonatkozó EK rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a víz megőrzésének érdekében az öntözési célú vízhasználat csak az adott területre érvényes öntözési vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges. A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság (MVH) az engedély meglétét és annak érvényességét vizsgálja. Amennyiben a gazdálkodó az öntözést szolgáltatásként veszi igénybe, és a cég rendelkezik érvényes engedéllyel, valamint a gazdálkodó megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja, hogy a szolgáltatásukat igénybe vette, úgy az öntözési tevékenység megfelel az előírásoknak. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyfélnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie azokat a táblákat, amelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni. Abban az esetben, ha az ügyfél a kérelembenyújtási időszak után olyan táblán kezd mezőgazdasági célú öntözésbe (pl. aszály következtében), amelynél az egységes kérelmen ezt még nem tudta jelezni, akkor ennek tényét az egységes kérelem adatváltozás felületen pontosításként a későbbiek folyamán be kell jelenteni.

Felszíni vizek védelmében védelmi sávok használata

Nem juttatható ki

a) műtrágya a MePAR-ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban;

b) szervestrágya

ba) a MePAR-ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) a MePAR-ban grafikusan megjelölt völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
bc) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű.

A szervestrágya kijuttatás esetére vonatkozó védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az itatóhely megközelítése miatt következik be.

A szóban forgó felszíni víztestek a MePAR -ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) megjelenítésre kerülnek, mely a gazdálkodók számára az Egységes Kérelem igénylésekor látható lesz.

Tippek

  • Az egyedi blokktérképeken jelölve vannak a 12%-nál meredekebb lejtésű területrészek.
  • A KM keretében megőrzendő, MePAR-ban feltüntetett kunhalmok között a korábbi évek során szántott halmok is szerepelnek, erre a talajmunkák megkezdésekor különösen érdemes figyelemmel lenni.
  • Gyommentes állapot biztosításának egyik leghatékonyabb és leginkább környezetbarát módja a gyomnövények virágzás előtti lekaszálása. (Az agrotechnikai célú gyomkelés meghagyása tarlón nem számít hibának.)
  • Azokon a – támogatható területen lévő – parcellákon is be kell tartani a HMKÁ előírásokat, amelyekre a kérelmező nem kért támogatást, mert az előírások a gazdaság teljes területére vonatkoznak.

Jogszabályi hivatkozások

EU jogszabály

A Tanács 73/2009/EK rendelete ((2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Előírás: 6. cikk, III.melléklet
» Helyesbítés

Hazai jogszabály

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

Tipikus hibák

  • A 12%-nál meredekebb lejtőn való termesztéshez kapcsolódóan fontos a pontos gazdarajz készítése. Az ellenőrzés nem tudja elfogadni a feltételeket nem teljesítő olyan eseteket, amikor a gazdarajz ugyan a jelölés szerinti 12%-nál meredekebb területen kívülre esik, de a valóságban azon belül helyezkedik el.
  • Ha több gazda ténylegesen (vagy részben) együtt műveli szomszédos parcelláit, akkor az előírások be nem tartásából származó szankciók valamennyi gazdát érintik, bármely részén is legyen a „meg nem felelés” az egybeművelt táblának. Célszerű tehát az azonos kultúrát termesztők esetében a parcellahatárok látható jelölése a területen.
  • Öntözési célú vízhasználat esetében a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes vízjogi engedéllyel.
  • A gazdálkodó a másodvetést nem jelenti be az e-kérelmen. A másodvetés egységes kérelmen történő bejelentése kötelező.

Magyarázat

Magyarázat 1.

A rézsűs teraszoknál összefüggő növényi borítottságot kell elérni, a támfalas teraszoknál pedig a támfal karbantartása elengedhetetlen. Ezen kívül gondoskodni kell a vízelvezetők karbantartásáról, valamint az eróziós ta laj lemosó dás helyreállításáról.

Magyarázat 2.

Veszélyes gyomnövénynek minősülnek az arankafajok (Cuscuta spp.), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), valamint a selyemkóró (Asclepias syriaca).
A parlagfű-mentesítésre további előírások is vonatkoznak, amelyek alapján a parlagfű virágbimbó kialakulását az adott év június 30. napjáig minden földhasználónak meg kell akadályoznia, továbbá a vegetációs időszakban ezt az állapotot folyamatosan fenn kell tartania.

Magyarázat 3.

Amennyiben az adott parcella összterülete 2 hektárnál kisebb, akkor csak abban az esetben számít 12%-nál meredekebb lejtésűnek, ha több mint a fele 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el.
Amennyiben az adott parcella összterülete 2 hektár vagy annál nagyobb, akkor abban az esetben számít 12%-nál meredekebb lejtésűnek, ha a parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Magyarázat 4.

Gémeskút: a MePAR-ban rögzített, a föld felszíne felett található vízkiemelő szerkezet, amely a kétkarú emelő elvén működik.

Magyarázat 5.

Kunhalom: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerinti definíciónak megfelelő, kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme a tájnak. A kunhalmok nem természetes eredetű felszínformák, hanem emberi kéz alkotásai. Tájképi értékük mellett természetvédelmi jelentőségüket növeli, hogy a szántóterületek gyűrűjében gyakorta utolsó „szigetként” őrzik a táj természetes állapotára jellemző élővilág elemeit. Táj- és természetvédelmi, kulturális örökségi jelentőségüknek köszönhetően „ex lege” – azaz törvény erejénél fogva – természetvédelmi oltalom alatt áll valamennyi kunhalom.

 

Segédletek

Gémeskút blokkok 2012 xls ikon
Kunhalmos blokkok 2012 xls ikon
Állategység meghatározása link-ikon
Módosítás dátuma: 2013. január 22. kedd, 21:53